|
2019-01-01 17:30:24, kedd
|
| |
| |
196 ÉVE SZÜLETETT PETŐFI SÁNDOR
Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. - Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja, a nemzet költője.
Valamennyi írónk közül Petőfi életrajza a leginkább ismert. A márciusi ifjak vezéreként és március 15-e egyik hőseként, majd az 1848-49-es szabadságküzdelem mártírjaként a nemzeti legendárium egyik központi alakja lett; a múlt század ötvenes-hatvanas éveitől ő jelentette a magyarság számára a nagybetűs Költő fogalmát. Kiskőrösön született 1823. jan. 1-én. Apja Petrovics István mészárosmester, anyja a szlovák anyanyelvu Hrúz Mária. 1824-ben Kiskunfélegyházára költöztek, itt tanult meg magyarul. Jó körülmények között élt, ez lehetővé tette a gondos taníttatást. Összesen 9 iskolában tanult, ez azzal az előnnyel járt, hogy már fiatalon igen gazdag élettapasztalatokkal rendelkezett. 1835-38-ig Aszódon tanult, itt egyike volt a legjobb tanulóknak. 1838-ban a tanév végi záróünnepségen ő mondta a búcsúbeszédet. Ez a Búcsúbeszéd az első ránk maradt költeménye. 1838-ban iratkozott be a selmeci liceumba. Itt a magyar önképzőkör, a Nemes Magyar Társaság tagja lett. Azonban nagyon gyengén tanult. Édesapja 1838-ban anyagilag tönkrement. 1839. februárjában indult gyalog Pestre és beállt a Nemzeti Színházba kisegítőmunkásnak. 1839. szeptember 6-án Sopronban beállt önkéntes katonának a császári hadseregbe. Nem bírta a megpróbáltatásokat, megbetegedett, majd 1841-ben Sopronban elbocsátották. 1841. októberében visszatért Pápára tanulni. Itt kötött szoros barátságot Jókai Mórral. Írói sikerek érték: 1842-ben az Atheneaumban megjelent első verse A borozó. 1842. október végén Pápán örökre abbahagyta a tanulást pénztelensége miatt. Mégis alapos műveltséget szerzett, mert sokat olvasott. 1842-43-ban először Székesfehérváron, majd Kecskeméten színészeskedett. Ezután Pozsonyba gyalogolt, és az Országgyűlési tudósításokat másolta. Itt született Távolból című költeménye. 1843 nyarától Pesten a Külföldi Regénytár részére két regényt fordított le, valamint kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal és naponta megfordult a Pilvaxban is. 1843 őszétől Debrecenben ismét felcsapott színésznek, egy kisebb együttessel vándorolt, de megbetegedett és ezért visszatért Debrecenbe. 1844 februárjában nekivágott a pesti útnak azzal a szándékkal, hogy költő lesz. Felkereste Vörösmarty Mihályt, az ő ajánlására a Nemzeti Kör vállalta verseinek kiadását. Vörösmarty és Bajza támogatásával 1844. júl. 1-tol segédszerkesztő lett a Pesti Divatlapnál. 1844. októberében jelenik meg A helység kalapácsa című komikus eposza. 1844. novemberében megjelenik első verseskötete, belefogott a János vitézbe. Pesten megismerkedett Csapó Etelkével, aki 1845. jan. 7-én váratlanul meghalt. Eme korszakának verseit gyűjtötte össze az 1845. márciusában megjelenő Cipruslombok Etelke sírjára kötetébe. Kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségébol. Áprilisban elindult felvidéki körútjára, ahol mindenhol lelkesen fogadták: Útijegyzetek. Mednyánszky Bertával újabb sikertelen szerelem (az apja nem engedélyezte). 1845. októberében megjelenik a Szerelem gyöngyei című versciklusa. Sokat utazott, gyakran ellátogatott szüleihez Szalkszentmártonba. 1845. nov. 10-én megjelent második verseskötete. 1846. márc. 10-ig leginkább szüleinél volt, itt született 1846. áprilisában Felhők címmel megjelent 66 epigrammája. 1846 elején Tigris és hiéna dráma, késobb A hóhér kötélen című regényén dolgozott. Márciusban visszatért Pestre, belevetette magát az irodalmi, politikai életbe. 1846. szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon megismerte Szendrey Júliát. Egyből beleszeretett. Júlia azonban nem tudott azonnal dönteni, csak egy év múlva házasodtak össze. 1847-ben elolvasta a Toldit, és ezután kötött szoros barátságot Arannyal. 1847. márciusában megjelenik az Összes költemények című kötete. 1848. március 15-e egyik vezetője, de az elért politikai eredményeket keveselte. Királyellenes verseket írt, népgyűléseket szervezett, szembe került vezető politikusokkal, fokozatosan elvesztette népszerűségét. A szabadságharc idején századosi rangot kapott. 1848. dec. 15-én született meg fia, Zoltán. Debrecenben, 1849. januárjában jelentkezett Bem tábornoknál. Bem kedvelte, segédtisztjévé, személyes tolmácsává tette, óvta a csatáktól. Azonban Petőfi a többi felettesével rossz viszonyban volt (Klapkával való összezördülése után ki is lépett a hadseregből). Nem kapott fizetést, anyagi gondjai voltak. Márciusban apja, májusban anyja hal meg. Mezőberényben megírja fia életrajzát és utolsó versét A szörnyű időt. Csatlakozik Bemhez, de tulajdonképpen civilként vesz részt a segesvári csatában, itt is tűnik el örökre, 1849. júl. 31-én.
CSATADAL
Trombita harsog, dob pereg,
Kész a csatára a sereg.
Előre!
Süvít a golyó, cseng a kard,
Ez lelkesíti a magyart.
Előre!
Föl a zászlóval magasra,
Egész világ hadd láthassa.
Előre!
Hadd lássák és hadd olvassák,
Rajta szent szó van: szabadság.
Előre!
Aki magyar, aki vitéz,
Az ellenséggel szembenéz.
Előre! 
Mindjárt vitéz, mihelyt magyar;
Ő s az isten egyet akar.
Előre!
Véres a föld lábam alatt,
Lelőtték a pajtásomat,
Előre!
Én se' leszek rosszabb nála,
Berohanok a halálba,
Előre!
Ha lehull a két kezünk is,
Ha mindnyájan itt veszünk is,
Előre!
Hogyha el kell veszni, nosza,
Mi vesszünk el, ne a haza,
Előre!
Debrecen, 1848. december 8.
Egerváry Potemkin Ágost (1858-1930) - Petőfi Sándor portréja
Petőfi Sándor - a nemzetőr
Petőfi Sándor családja: szülei Petrovics István és Hrúz Mária, felesége Szendrey Júlia, fia Petőfi Zoltán
Orlai Petrich Soma (1822-1880) - Petőfi Sándor képmása
Petőfi Sándor legutolsó arcképe - 1849
Petőfi Sándor - dagerrotípia - 1844
Petőfi Sándor szobor - Kiskunfélegyháza
Petőfi Sándor szobra: Beregszász - Körösényi Tamás (1953-2010)
Orlai Petrich Soma (1822-1880): Petőfi Sándor Debrecenben 1844
Petőfi Sándor búcsúja a szülői háztól: Munkácsy Mihály (1844-1900)
Petőfi Sándor-szobor - Rimaszombat
Petőfi Sándor - János vitéz
Petőfi Sándor emlékműve: Gyergyószentmiklós Székelyföld
Petőfi Sándor körtefája a Gyárfás kúria udvarán: Székelykeresztúr Székelyföld
Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén: egykori röplap részlete - Szerelmey Miklós rajza
Orlai Petrich Soma (1822-1880) - Petőfi Sándor szülei - Petrovics István és Hrúz Mária - képmása
Petőfi Sándor-szobor - Peking
Petőfi Sándor szobor: Pozsony Medikus-kert
Petőfi Sándor körtefája a Gyárfás kúria udvarán - Emléktábla Kányádi Sándor verssorával a kerítésén: Székelykeresztúr Székelyföld
Petőfi Sándor szülőháza - Kiskőrös
Petőfi Sándor Szendrey Júliával szobor - Koltó Erdély
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Híres emberek-jeles napok-évfo |
|
|
|
Címkék: székesfehérváron, székelykeresztúr, kiskunfélegyháza, legkiemelkedőbb, segédszerkesztő, színészeskedett, megismerkedett, segédtisztjévé, mészárosmester, politikusokkal, tulajdonképpen, összezördülése, záróünnepségen, pénztelensége, népgyűléseket, királyellenes, búcsúbeszédet, tudósításokat, országgyűlési, megbetegedett, támogatásával, beleszeretett, szabadságharc, mezőberényben, népszerűségét, elbocsátották, mártírjaként, fehéregyháza, engedélyezte, útijegyzetek, cipruslombok, verseskötete, rendelkezett, februárjában, legismertebb, ellátogatott, magyar költészet, nemzet költője, leginkább ismert, márciusi ifjak, 1848-49-es szabadságküzdelem, nemzeti legendárium, múlt század, magyarság számára, nagybetűs Költő, szlovák anyanyelvu, gondos taníttatást, előnnyel járt, legjobb tanulóknak, tanév végi, első ránk, selmeci liceumba, Petőfi Sándor, SZÜLETETT PETŐFI SÁNDOR, Apja Petrovics István, Hrúz Mária, Nemes Magyar Társaság, Nemzeti Színházba, Jókai Mórral, Ezután Pozsonyba, Külföldi Regénytár, Felkereste Vörösmarty Mihályt, Nemzeti Kör, Pesti Divatlapnál, Csapó Etelkével, Cipruslombok Etelke, Pesti Divatlap, Mednyánszky Bertával, Szendrey Júliát, Azonban Petőfi, Csatlakozik Bemhez, Egerváry Potemkin Ágost, Petrovics István, Szendrey Júlia, Petőfi Zoltán, Orlai Petrich Soma, Körösényi Tamás, Petőfi Sándor Debrecenben, Munkácsy Mihály, Petőfi Sándor-szobor, Gyergyószentmiklós Székelyföld, Székelykeresztúr Székelyföld, Nemzeti Múzeum, Szerelmey Miklós, Pozsony Medikus-kert, Emléktábla Kányádi Sándor, Petőfi Sándor Szendrey Júliával, Koltó Erdély,
|
|
Offline
